Page:Tolstoï - Œuvres complètes, vol22.djvu/423

Le texte de cette page a été corrigé et est conforme au fac-similé.

Τότε ἀποϰριθήσονται αὐτῷ οἱ δίϰαιοι, λέγοντες ϰύριε, πότε σὲ ἑίδομεν πεινῶνα, ϰαὶ ἐθρέψαμεν ; ἢ διψῶντα, ϰαὶ ἑποτίσαμεν ;

Πότε δὲ σε ἐίδομεν ξένον, ϰαὶ συνηγάγομεν ; ἤ γυμνόν, ϰαὶ περιεβάλομεν ;

Πότε δὲ σε ἐίδομεν ἀσθενῆ, ἤ ἐν φυλααῇ, ϰαὶ ἢλθομεν πρὸς σε ;

Καὶ ἀποϰριθείς ὁ βασιλεύς ἐρεῖ αὐτοῖς, ἀμὴν λέγω ὑμῖν ἐφ’ ὅσον ἐποιήσατε ἐνί τούτων τῶν ἀδελφῶν μου τῶν ἐλαχίστων, ἐμοὶ ἐποιμσατε.

Τότε ἐρεῖ ϰαὶ τοῖς ἐξ εὐωνύμων· πορεύεσθε ἀπ’ ἐμοῦ οἱ ϰατηραμένοι εἰς τὸ πῦρ τὸ αἰώνιον, τὸ ἡτοιμασμένον τῷ διαβόλῳ ϰαὶ τοῖς ἀγγέλοις αὐτοῦ.

Ἐπείνασα γὰρ, ϰαὶ οὐϰ ἐδώϰατε μοι φαγεῖν ἐδίψησα, ϰαὶ οὐϰ ἐποτίσατε με.

Ξένος ᾔμην, ϰαὶ οὐ συνηγάγετε με· γυμνὸς, ϰαὶ οὐ περιεβάλετε με· ἀσθενὴς, ϰαὶ ἐν φυλαϰῆ, ϰαὶ οὐϰ ἐπεσϰέψασθε με.

Τότε ἀποϰριθήσονται αὐτῷ ϰαὶ αὐτοί, λέγοντες· ϰύριε, πότε σὲ εἴδομεν πεινῶντα, ἤ διψῶντα, ἤ ξένον, ἢ γυμνόν, ἤ ἀσθενῇ, ἤ ἐν φυλαϰῇ, ϰαὶ οὐ διηϰονήσαμεν σοι ;

Τότε ἀποϰριθήσεται αὐτοῖς, λέγων· ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ἐφ’ ὅσον οὐϰ ἐποιήσατε ἐνί τούτων τῶν ἐλαχίστων, οὐδέ ἐμοι ἐποιήσατε.

Καὶ ἀπελεύσονται οὖτοι εἰς ϰόλασιν αἱώνιον· οἱ δὲ δίϰαιοι εἰς ζωὴν αἰωνιον.


Matthieu, xxv, 35. Car j’ai eu faim et vous m’avez donné à manger ; j’ai eu soif et vous m’avez donné à boire ; j’étais étranger et vous m’avez recueilli. Car j’ai eu faim et vous m’avez donné à manger ; j’ai eu soif et vous m’avez donné à boire ; j’étais vagabond et vous m’avez recueilli.
36. J’étais nu et vous m’avez vêtu ; j’étais malade et vous m’avez visité ; j’étais en prison et vous m’êtes venus voir. J’étais nu et vous m’avez vêtu ; j’étais malade et vous m’avez soigné ; j’étais en prison et vous m’avez visité.
37. Alors les justes lui répondirent : Seigneur ! quand est-ce que nous t’avons vu avoir faim et que nous t’a- Alors les justes lui répondront : Quand t’avons-nous vu affamé et t’avons-nous donné à manger ;